Képgrafika

Mayer Éva (Pozsony 1983-)

A KATEGÓRIAGYŐZTES MŰ ADATAI
Mű címe: Hipochondria
Mérete: 104 x 51 x 7,5 cm
Anyaga: üvegtartályok, laminált computer printek, víz, kálium-permanganát
Technikája: grafika-installáció hanggal
Készülés éve: 2008


mit jelent ma művész hallgatónak lenni
Az egyetemen eltöltött hat év életem egyik legmeghatározóbb periódusa volt ez idáig. Alkotni egy olyan közösségben, ahol hasonló érdeklődésűek vesznek körül, nagy élményt jelentett mindvégig. Szakmailag és emberileg is rengeteget tanultunk egymástól, tanárainktól. A képzés magas színvonalon folyik, elméleti és gyakorlati téren is. Az egyetemi éveim során igyekeztem maximálisan kihasználni az egyetem adta lehetőségeket, szakmai téren a legtöbbet fejlődni, kiszélesíteni a látásmódomat. Erasmus-ösztöndíjasként Írországban tanulhattam pár hónapig, mely szakmai előrelépésemet segítette. Az intézményen belüli-, külsős-, illetve külföldi kiállítások, workshopok rendszeres résztvevője vagyok. Számos alkalommal szerepeltem önálló- és csoportos kiállításokon. Művészeti asszisztensként több alkalommal dolgoztam külföldi művészekkel.
miért vett részt a konferencián
Több éve foglalkoztat a betegség téma vizuális megfogalmazása, egyfajta kutatási szándékkal és érdeklődéssel dolgozom fel a témát, melynek logikusan felállított rendszere van. Sokszámú kísérletezésből (technikai, anyagi) áll össze, hogy legfőképpen gondolatiságában és az egyes képzőművészeti műfajok határainak feszegetésével, illetve összekapcsolásával, a legmegfelelőbb módon interpretálja a téma sokoldalúságát és egyben számot ad mások reakcióinak megfigyeléséről az egyes országokban. Munkáim alapját képezi a tudományos megközelítés, úgy gondolom, a tudomány és a művészet nem két különálló világ, egy tőről fakadnak. Ebből kiindulva vettem részt a konferencián.
mi volt az elkészült mű koncepciója
Megfigyeléseim szerint a betegek többsége tabuként éli meg saját, komolyabb betegségét, mert védtelennek és kiszolgáltatottnak érzik magukat a külvilággal szemben, akad szép számmal példa arra is, hogy közvetlen környezetük előtt is titkolóznak. Azt, hogy az ember, miként éli meg fájdalmát és hogyan interpretálja, közli mások felé, szociális és kulturális kontextusban érdemes vizsgálni. A beteg annak függvényében tárja fel fájdalmát, hogy milyen lesz a fájdalmára kapott válasz és milyen előnyökkel, és hátrányokkal jár a kinyilatkoztatása. Akkor számíthat maximális figyelemre és együttérzésre, ha fájdalommagatartása megegyezik a társadalom arra vonatkozó véleményével, hogy a fájdalmat átélőnek hogyan kell szenvedésére felhívnia a figyelmet. S vajon hogyan közli a hipochonder kissé „nevetséges” viselkedését a külvilág felé, s különcsége, fura viselkedése milyen visszajelzéseket, reakciókat indukálhat másokban?
Munkáimban ezekre a kérdésekre keresem a választ, variációkkal, térbeli megoldásokkal, vizuális megfogalmazásokkal, ahol az egyén és a társadalom között egyfajta dinamikus kapcsolat áll fenn, melyben a fájdalommagatartás és a rá adott válaszok időbeli kibontakozásukban kölcsönösen befolyásolják egymást.
Tanulságos volt számomra, hogy az egyes térbeli megoldások kialakítása és kiállítása során rengeteg véleményt hallottam más-más országokban, s megfigyelhettem, miként vélekednek e „bizarr” betegségtémáról különböző kultúrák, nemzetek.

INTÉZMÉNYI ADATOK
Intézmény: Magyar Képzőművészeti Egyetem
Konzulens, beosztása: Dr. habil, DLA Somorjai Kiss Tibor, egyetemi tanár, képgrafika szakirány felelős, tanszékvezető